Munkavállalási információk

1. Az EU tagállamok állampolgárainak munkavállalása

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlődése és az a munkaerő piaci helyzet, miszerint bizonyos szakmákban már nehéz magyar munkavállalót találni erőteljesen megnövelte a   munkáltatók igényét a külföldi munkaerő foglalkoztatására. Magyarországon - a szabad mozgás és munkavállalás értelmében - az EU/EGT államok állampolgárai, illetve a svájci állampolgárok munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak, azonban bizonyos korlátozásoknak és feltételeknek meg kell felelniük.

Weboldal - https://www.magyarorszag.hu

 

2. EURES-hálózat és portál (Európai Foglalkoztatási Szolgálat)

Az EURES az uniós tagállamok, valamint Svájc és az EGT országainak foglalkoztatási szolgálataiból álló információs és tanácsadó hálózat, amelynek célja a tagállamok közötti munkaerő-áramlás elősegítése. A foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő határon átnyúló mobilitásának fokozása érdekében a hálózat információt nyújt

  • az elérhető, valós, bejelentett és ellenőrzött álláshelyekről,
  • a munkavállalók jogairól és kötelezettségeiről,
  • az adózás, a szociális biztonság vagy a lakhatási lehetőségekről,
  • a munkaerő elérésében és munkaerő-felvételi lehetőségeik határon átívelő feltérképezésében,
  • továbbá a szabad pozíciók európai szintű hirdetésében.

Weboldal - https://eures.munka.hu

 

3. Közigazgatás reformja

A közigazgatási szervezetrendszer modernizációjának eredményeképpen a korábban külön-külön működő szakigazgatási szervek - többek között a munkaügyi terület is - a fővárosi és megyei kormányhivatalokba illetve azok kirendeltségeiként működő járási hivatalokba integrálódtak. A kormányhivatalok a hatékony ügyintézés érdekében a járási (fővárosi kerületi) hivatalokban integrált ügyfélszolgálatot, úgynevezett Kormányablakokat működtetnek. Az egyablakos ügyintézési rendszer kialakításával egyetlen helyszínen elintézhetővé váltak a közigazgatással kapcsolatos bármilyen típusú ügyek.  

Weboldal - https://www.kormanyhivatal.hu

 

4. Utazás, bankszámlanyitás, jogosítvány

A tagállamokba érvényes útlevéllel vagy személyi igazolvánnyal lehet beutazni, tartózkodási- és munkavállalási engedélyre nincsen szükség, szabadon, munkavállalási engedély nélkül lehet munkát vállalni.

Bankszámlanyitáshoz útlevél vagy személyi igazolvány és lakcímkártya szükséges.

A két országban szerzett gépjárművezetői engedély mindkét országban érvényes.

 

5. Munkavállalás

Az Európai Unióban az integráció egyik fontos célja a munkaerő szabad áramlásának biztosítása, miszerint a közösségi munkavállaló egy másik tagállam területén ugyanolyan feltételek szerint vállalhat szabadon munkát, mint amelyet a fogadó állam saját állampolgárainak biztosít.

 

Külföldi munkavállaló foglalkoztatása esetén a foglalkoztató köteles a foglalkoztatás helye szerint illetékes kormányhivatalnak bejelenteni a munkavállalót. A bejelentésnek személyazonosításra alkalmatlan módon tartalmaznia kell a foglalkoztatottak számát, állampolgárságát, a foglalkoztatási jogviszony formáját, hozzátartozó esetében a hozzátartozói jogállás megjelölését, továbbá arra vonatkozó adatot, hogy a foglalkoztatási jogviszony létrejött-e vagy megszűnt.

 

6. Önéletrajz

A munkakeresés első lépése egy megfelelően összeállított önéletrajz,- amelynek célja, hogy az álláskereső megjelenítse mindazt az információt, amely alapján felvételt nyerhet az állásra. Javasolt a tagállamokban egységes, online szerkesztő felületű Europass önéletrajzi forma.

Weboldal - https://europass.hu

 

7. Végzettségek elismertetése

A szakmai végzettségek elismertetésével kapcsolatban, továbbá az adott ország oktatási rendszeréről és intézményeiről az európai uniós ENIC/NARIC hálózat nemzeti központjai adnak naprakész tájékoztatást.

Weboldal - https://www.enic-naric.net

 

8. Hatósági erkölcsi bizonyítvány igénylése

Kiállítása kérelemre indul és évente négy alkalommal illetékmentes. 2020. január 01-től az Erkölcsi bizonyítvány Applikáció (EAP) segítségével bármelyik kormányablakban igényelhető.

Weboldal - http://kormanyablak.hu

 

9. Munkaszerződés

A munkavégzés szabályait a Munka Törvénykönyve szabályozza. A munkaviszonynak alapvetően két fajtája létezik, a határozott idejű, valamint a határozatlan idejű munkaviszony. A jogszabályoknak megfelelően - a munkaviszony létesítésének előfeltételeként - a munkaszerződést írásba kell foglalni. Kötelező tartalmaznia kell a szerződők adatait, munkaviszony időtartamát, munkakezdés napját, személyi alapbért, a munkakört, a munkaidőt és a munkavégzés helyét. A felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől próbaidőt köthetnek ki. A munkaviszony létrejöttével a munkavállaló jogosult lesz az állam által törvényben meghatározott juttatásokra.

 

10. Egyszerűsített foglalkoztatás lehetősége

A határon keresztül ingázó munkaerő mobilitásának előmozdítása érdekében - a törvény szerint meghatározott ideig - egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony, - mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára. Az egyszerűsített foglalkoztatás bére 2022 évben:

Szakképzettséget nem igénylő alkalmi munka/idénymunka esetén a minimálbér (1 150 Ft/óra) 85%-a jár, ami óránként nettó 978 Ft.

Szakképzettséget igénylő egyszerűsített foglalkoztatás kereteiben a garantált bérminimum (1 495 Ft/óra) 87%-a jár a munkavállaló részére, vagyis nettó 1 301 Ft óránként.

Weboldalak - https://nfsz.munka.hu; https://www.nav.gov.hu

 

11. Minimálbér

2022. évben a  teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 200 000,-Ft. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a  teljes munkaidő teljesítése esetén 260 000,- Ft.

 

12. 25 év alattiak SZJA mentessége

2022 január 1-jétől a 25 év alatti fiatalok SZJA mentességben részesülnek.

A rendelkezések értelmében 2022-től a fiatalok éves nettó jövedelme maximum mintegy 720 ezer forinttal növekedhet. Fontos kiemelni továbbá, hogy munkaviszony esetén a kedvezmény már a 2021. évre kifizetett, utólagosan elszámolt jövedelemre (pl. prémium, bónusz) is alkalmazható.

A kedvezmény az összevont adóalapba tartozó jövedelmek tekintetében érvényesíthető, azonban maximum a tárgyévet megelőző július hónapra a KSH által közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset mértékéig (2020 július hónapjára vonatkozóan ez 401.847 Ft-ot jelent).  A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy minden 25 év alattinak jár majd a kedvezmény, azonban maximum az átlagkereset mértékéig, az ezt meghaladó keresetre nem érvényes az SZJA mentesség.

 

13. Munkaviszony megszűnés, álláskeresési járadék igénylése

Az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételi és az álláskeresési ellátás iránti kérelem a munkaviszony megszűnését követő naptól az állandó lakóhelyen, vagy tartózkodási helyen – ennek hiányában szálláshelyen - illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályán nyújtható be.

Magyarországon törvény szabályozza, hogy az uniós állampolgároknak, és hozzátartozóiknak milyen ellátás, szolgáltatás nyújtható arra az esetre, ha elveszítenék állásukat, illetve megszüntetnék vállalkozásukat.

A törvény szerint álláskereső az a személy, aki

  • a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és
  • oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és
  • öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül és
  • az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb keresőtevékenységet sem folytat, és
  • elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit
  • az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

 

Magyarországon álláskeresési járadékra az a személy jogosult, aki:

  • álláskereső, és
  • az álláskeresővé válását megelőző három éven belül legalább 360 nap jogosultsági idővel rendelkezik, és
  • munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

 

Az álláskeresési járadék folyósítási ideje 90 nap, összege a teljes időtartam alatt a járulékalap 60%-a, de maximum a minimálbér 100%-a. Az ellátás összege 2022. évben 200.000,- Ft/hó,- 6.667,  - Ft/nap.

Weboldal - https://www.kormanyhivatal.hu

 

14. Álláskeresőket támogató szervezetek, online felületek

Magyarország legnagyobb hálózattal rendelkező, legkiterjedtebb állásközvetítő szervezete a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat.

Weboldal - https://nfsz.munka.hu

 

15. Virtuális Munkaerőpiac Portál

A portál - a munkaügyi szervezet szakembereinek felügyelete mellett - lehetőséget nyújt a foglalkoztatók által kínált állások, illetve a munkavállalók önéletrajzainak rögzítésére, ezáltal segítséget nyújt a munkaerő-piaci kereslet és kínálat összehangolásában. A rendszer a feltöltött önéletrajzok és az állásajánlatok alapján automatikus párosítást kínál fel.

Weboldal - http://vmp.munka.hu

 

16. Társadalombiztosítás

Főszabályként elmondható, hogy abban a tagállamban jogosult a munkavállaló az egészségügyi ellátás igénybevételére, ahol a járulékokat fizeti. Egy személy csak egy országban rendelkezhet társadalombiztosítással, mivel az uniós szabályok szerint senki nem lehet egyszerre két tagállamban biztosított.

 

Rendelkeznie kell társadalombiztosítási azonosító jellel (TAJ számmal), melyet az egy másik uniós tagállam állampolgárának minősülő biztosított részére a foglalkoztató a foglalkoztatás megkezdését követő három munkanapon belül – az előírt nyomtatványon – az egészségbiztosítási pénztártól kér meg. A TAJ kártyával lehet igénybe venni az egészségügyi szolgáltatásokat. Fontos információ még, hogy a munkaviszony létesítését és megszűnését a munkáltatónak kell bejelentenie a hatósághoz.

A TAJ kártyát az erre rendszeresített forma nyomtatványon kell igényelni a foglalkoztató székhelye szerinti járási hivatalánál, Pest megye és a főváros vonatkozásában pedig Budapest Főváros Kormányhivatalnál.

Weboldal - http://www.neak.gov.hu

 

17. Adózás

Magyarország és Románia között egyezmény (1996. évi XCIX. törvény) van érvényben a kettős adóztatás elkerülésére, amely alapján a megszerzett jövedelem csak az egyik tagállamban adózik.

Weboldal - https://net.jogtar.hu/

A Magyarországon munkát végzőknek szükségük van adóazonosító számra. E szám megkérését a munkavállaló kezdeményezi az adóhatóságnál az e célra rendszeresített formanyomtatványon. Ezen bejelentés alapján az állami adóhatóság megállapítja a magánszemély adóazonosító jelét, és arról 15 napon belül adóigazolványt állít ki. Adókártya / adóazonosító jel igényléséhez szükséges forma nyomtatvány a Nemzeti Adó és Vámhivatal honlapjáról tölthető le.

Weboldal - https://www.nav.gov.hu

 

18. Nyugdíj

Magyarországon a Magyar Államkincstár jár el központi nyugdíjbiztosítási szervként, folyósítja a társadalombiztosítás keretein belül megállapított nyugellátásokat, nyugdíjszerű ellátásokat

Weboldal - http://www.allamkincstar.gov.hu

 

  1. Fontosabb jogforrások
  2. évi IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
  3. 6/1996. (VII.16.) MüM rendelet a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról
  4. 30/2000. (IX.15.) GM. rendelet a munkaerőpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról
  5. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
  6. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról
  7. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
  8. évi LXXV. törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról
  9. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról
  10. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról

367/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról

A Magyar Köztársaság által a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek tekintetében alkalmazott, a munkaerő szabad áramlásával összefüggő átmeneti szabályokról szóló 355/2007. (XII. 23.) Kormányrendelet.

 

 

Munkaüggyel kapcsolatos nemzeti jogszabályok

 

  1. Munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok
    • 53/2003-as Munka törvénykönyve, további módosításai és kiegészítései

A Munka törvénykönyve az irányadó törvény, amely főként a következőket szabályozza:

  1. az egyéni- és kollektív munkaviszonyok összessége;
  2. a munkaügyi szabályok betartásának ellenőrzése;
  3. a munkaügyi joghatóság;
  4. speciális törvényekkel szabályozott munkaviszonyok, amennyiben nem tartalmaznak külön eltérő rendelkezéseket.

1.2 A társadalmi párbeszéd 62/2011-es törvénye, újból közzé téve további módosításokkal és kiegészítésekkel, mely részben felváltotta a Gazdasági és Szociális Tanács szervezésének és működésének 248/2013-as újra közölt törvényét, annak további módosításait és kiegészítéseit

A szociális párbeszéd törvénye szabályozza a kollektív munkaszerződéseket, és különösen az alkotmány által garantált társulási jogot. Ennek a lényegét a munkavállalók és munkáltatók azon joga képezi, amely garantálja szabad társulásukat jogaik, szakmai-, gazdasági- és szociális érdekeik védelmében.

1.3. A Munkaügyi- és Szociális Minisztérium egyéni munkaszerződéseinek részletszabályait tartalmazó 64/2003-as számú rendelete, ennek további kiegészítései és módosításai

Ebben a rendeletben vannak meghatározva az egyéni munkaszerződések alapvető keretei. A munkavállaló és munkáltató között létrejött szerződésnek kötelező módon tartalmaznia kell az ebben a törvényben részletezett záradékokat. Ugyanakkor a felek megegyezhetnek, hogy egyéb specifikus záradékokat is tartalmazzon az adott munkaszerződés.

1.4. A munkanélküliségi biztosítási rendszerről és a foglalkoztatás ösztönzéséről szóló 76/2002-es törvény, ennek további kiegészítései és módosításai; valamint a munkanélküliségi biztosítási rendszerről és a foglalkoztatás ösztönzéséről szóló 76/2002-es törvény végrehajtási rendelete (2002. február 20.), további kiegészítései és módosításai

Ezek a jogszabályok rögzítik azokat az intézkedéseket, amelyek keretében létrejönnek a veszélyeztetett munkavállalók védelmét biztosító stratégiák és irányelvek, melyeknek célja, hogy biztosítsák a magas foglalkoztatottságot és a munkaerő alkalmazkodását a munkaerőpiac igényeihez. A törvény rögzíti az kedvezményezett álláskeresők kategóriáit, szabályozza a munkanélküliségi biztosítási rendszert, a munkanélküliségi juttatásokat, emellett a foglalkoztatás ösztönzésére különféle intézkedéseket ír elő.

1.5. A szociális-egészségügyi szabadnapok és azok juttatásait szabályozó 158/2005-ös sürgősségi kormányrendelet, ennek további módosításai és kiegészítései; valamint ezen kormányrendeletnek az egészségügyi miniszter és a Nemzeti Egészügyi Biztosító elnöke által jegyzett 15/2018 / 1311/2077 számú végrehajtási rendelete

A sürgősségi kormányrendelet értelmében minden Románia területén állandó lakhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező biztosítottnak joga van a betegszabadsághoz, valamint a szociális és egészségbiztosítási juttatásokhoz.

 

1.6. A munkaügyi biztonságról és a munkaegészségügyről szóló 319/2006-os törvény és annak végrehajtási rendelete, valamint ezek további kiegészítései és módosításai  

A jogszabály a foglalkozással kapcsolatos kockázatok megelőzése, egészségvédelmi szempontok és munkahelyi biztonság, a kockázati tényezők csökkentése, tájékoztatás, tanácsadás, valamint a munkavállalók és képviselőik munkaügyi oktatása terén határoz meg általános rendelkezéseket és ezek végrehajtásának irányelveit.

1.7. Az országos bruttó minimálbért szabályozó 935/2019. számú kormányhatározat, valamint ennek további kiegészítései és módosításai  

A kormányhatározat értelmében a pótlékok és kiegészítések nélküli, teljes munkaidőért járó garantált minimálbér összege bruttó 2.230 lei.

 

  1. A román munkaerőpiachoz való hozzáférés
    • Az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és a Svájci Konföderáció állampolgárainak Románia területén történő szabad mozgásáról szóló 102/2005-ös sürgősségi kormányrendelet, ennek végrehajtása rendelete, további kiegészítései és módosításai

A sürgősségi kormányrendelet meghatározza a szabad mozgáshoz, valamint a tartózkodáshoz és letelepedéshez való jog feltételeit Románia területén, továbbá ezen jogok gyakorlásának korlátait a közrendre, nemzetbiztonságra és közegészségbiztonságra való tekintettel az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és a Svájci Konföderáció állampolgárai és kísérőik részére.

  • Románia területén a munkavállalók szabad mozgásának jogát könnyítő 106/2017-es törvény tekintettel az Európai Unió területén belül a munkavállalók szabad mozgásának jogára, valamint ennek további kiegészítései és módosításai

A törvény segíti és biztosítja a munkaerő szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását Románia területén az Európai Unió országainak állampolgárai és családtagjaik részére.

  • 49/2009-es sürgősségi kormányrendelet a szolgáltatók letelepedésének és a szolgáltatásnyújtás szabadságáról Románia területén, valamint ennek további kiegészítései és módosításai

A jogszabály a szolgáltatók letelepedésének és a szolgáltatásnyújtás szabadságának általános kereteit szabályozza Románia területén.

  • A diplomák és a Romániában szabályozott szakmai képesítések elismeréséről szóló 200/2004-es törvény, valamint ennek további kiegészítései és módosításai

Ennek a törvénynek a rendelkezései vonatkoznak az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség azon állampolgáraira, akik önállóan vagy munkavállalóként a román törvények által szabályozott munkakörben kívánnak tevékenykedni.